Az október 23-i nemzeti ünnepen érvényben lévő figyelmeztetésekről és riasztásokról

Előrejelzéseinkben több nappal az ünnep előtt már szerepelt, hogy területi átlagban is igen jelentős csapadék hullhat és sokfelé erős, vagy viharos északias szél fújhat az idei október 23-án. Ahogy közeledtünk az ominózus hétfői naphoz, egyre biztosabbá vált a várt események bekövetkezése.

Október 22-én vasárnap délelőtt, a szokásos szakmai megbeszélésünkön került kiadásra az elsőfokú FIGYELMEZTETÉS a várható széllökések miatt, és a harmadfokú FIGYELMEZTETÉS a nagy mennyiségű csapadék miatt. Nézzük, hogy ezek a fokozatok mit jelentenek a konszenzussal elfogadott és jelen esetben is alkalmazott kritériumrendszerünkben:

"Első szintű (citromsárga) veszélyjelzés esetén az érintett területen a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t, de egy-egy esetben akár 90 km/h körüli értéket is elérheti."

"A veszélyjelzés harmadik szintjén (piros) jellemzően legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területre kiterjedt és hosszan tartó csapadéktevékenységhez kapcsolódóan területi átlagban 24 óra leforgása alatt 50 mm feletti csapadék várható."

A kritériumrendszerünk, mely több éve változatlan paraméterekhez változatlan küszöbértékeket rendel, nem veszi figyelembe a várható károk nagyságát sem az egyén, sem a közösség szintjén (korrekt figyelembe vételük bonyolult volna, és azok meghatározása messzemenően túlmutat a Meteorológiai Szolgálat lehetőségein). Így az a tény, hogy nemzeti ünnepen/munkaszüneti napon/nyári hétvégén következik be egy időjárási esemény, nem jelent módosító faktort a figyelmeztetési/riasztási szint elbírálásában egy "átlagos hétköznaphoz" képest.

A fentiek figyelembe vételével nézzük, hogy az október 23-ára kiadott figyelmeztetések, és azok fokozatai helyesnek bizonyultak-e a mérések, tehát a bekövetkező valóság tükrében:

- A kedd reggeli, 36 órás csapadékösszeg-térképről leolvasható, hogy a Miskolc-Kaposvár városok közötti széles sávban 45-90mm csapadék hullott (1. kép). A főváros környékén 40-60mm volt a leesett eső mennyisége, ez egyetlen nap alatt az átlagos havi összeg 1-1,5-szeresének felel meg! A számítógépes előrejelzéseinkben a csapadék súlypontja nem Somogyra és Tolnára, hanem a főváros tágabb környezetére koncentrálódott, ez indokolta a Fejér és Pest megyei piros fokozatú figyelmeztetést (a csapadék mennyisége végül ebben a térségben is a piros kritérium szintje, tehát 50mm körül alakult, délnyugaton pedig szintén a legmagasabb szintű figyelmeztetés lett volna indokolt - 2. kép).

- A szintén másnap reggeli, 24 órás maximális széllökéseket bemutató térképen szépen látszik, hogy a Dunántúl nagy részén 65-85 km/h között volt a legerősebb lökések nagysága (3. kép), a Balaton partján és a Bakonyban még ennél is erősebb volt a szél. Kollégáink a Dunántúlra adták ki előzetesen az elsőfokú figyelmeztetést (4. kép), majd riasztást a szélre, mely megfelelő erősségét és térbeli eloszlását tekintve összhangban volt a később valóban bekövetkező legnagyobb szélsebességekkel (az északkeleti országrészben már keddre virradó hajnalban voltak a térképen szereplő 75-80 km/h értékek).

Kérünk mindenkit, hogy előrejelzéseink jóságát, beválását a fent leírtak és a mellékelt térképek tükrében állapítsa meg! Köszönjük.